1. Önismeret.

Alap, de mégis ritka. Elismerem, lehet úgy is szülni, hogy járok valakihez terhesgondozásra, akivel baromira nem vagyok megelégedve, de ő az ügyeletes „sztár orvos”, ő volt Pokol Petra nőgyógyásza is, megírta a bulvár, meg úgy is, hogy szülés előtt 5 perccel váltok orvost, mert akkor jöttem rá, hogy nem tetszett a szeme színe. Simán mehet persze, hogy majd szülök annál, aki éppen akkor ügyel, járhatok ahhoz, aki a barátnőmnek jó volt, meg ahhoz, akinél ugyan gyomorgörcsöm van minden egyes vizsgálatnál, de hát nagy szaktekintély - mondják. Nem biztos hogy igazam van, de egy fokkal talán célravezetőbb, ha az ember azzal kezdi, hogy átgondolja, neki (és nem a barátnőjének, sarki fűszeresnek, netes no name kommentelőnek, laptulajdonosnak) mik a pontos vágyai, elvárásai, félelmei a szüléssel kapcsolatban és aszerint próbál cselekedni? Ez nem pénz kérdés. Gátlásom van férfi szülész előtt levetkőzni? Vannak női nőgyógyászok is (Igaz, nem sok). Félek, hogy speciális esetemet jól kezeli-e az orvos? Megpróbálok olyat találni, akinek több tízéves tapasztalata van. Legutóbbi orvosom mogorva volt velem? Vannak még kedves, lelkes, még nem kiégett orvosok is. (Igaz, Angliában, de ez most más kérdés...). Megtalálni a számunkra tökéletes szülészt tudom, nem egyszerű, de ne nehezítsük már magunknak az amúgy is kiszolgáltatott helyzetet azzal, hogy nem vesszük komolyan a saját szükségleteinket.

2. Tudatosság.

A szülésben nem a fájdalom a legrosszabb. Ráadásul, van, ami jobban fáj a szülésnél. De most nem akarok politizálni. Szóval, a legrosszabb a bizonytalanság. Nem tudom, milyen csokit ehetek közben. Hogy nem tudjuk, mi vár ránk. Meddig fog tartani, hogy mennyire fog fájni, hogy fogok reagálni a fájdalomra, hogy lesz-e komplikáció, hogy a babám nem szenved-e egészség-károsodást, meg úgy mellékesen, túlélem, túléljük-e. És ehhez jön még a hab, hogy tehetetlenek is vagyunk....Vagy mégsem? Egy kis tudatossággal rengeteg információhoz juthatunk. Ha nem is tudjuk előre, pontosan mi fog velünk történni, azért vannak szenáriók, esélyek, amikre lelkileg és tudatosan fel lehet készülni, így kevésbé éljük meg váratlanul, csalódásként a szülés közben zajlott eseményeket. Vannak szülés-előkészítő előadások, interaktív beszélgetések, ahol bármilyen, minket érintő kérdést feltehetünk, ráadásul, nem a 60-ik őszinte barátnő, nem az áltudományba burkolózott kereskedelmi céllal létrehozott weboldal név nélküli cikkírói, hanem valódi szakemberek, valódi, szülést már látott orvosok, szülésznők fognak válaszolni. Van, ahol a szülési kórtermeket előre meg lehet látogatni, meg lehet ismerni az adott intézmény felszereltségi szintjét, az orvossal pedig célszerű előre eldönteni igény esetén a fájdalomcsillapítás módját, tájékozódni, hogy egyes komplikációk esetén mire lehet számítani stb.

3. Irreális elvárások lefaragása.

Tudom, tudom, olyan jó lenne rózsaszín falaknál, hófehér csipkepárnák közt, baldachinos ágyban halk zeneszó és lágy füstölő illatában, félhomályban szülni úgy, hogy az orvos végig az ágyunk mellett virraszt és 6 asszisztens, szülésznő lesi minden óhajunk a haptákban állt rokonokkal karöltve. Egyrészről, ha megfeszülök sem emlékszem a fal színére, a csipkepárnát sajnálnám, a baldachintól félő, nem látnám jól a gyereket, a füstölőnél meg jobb a tiszta oxigén - mondják. Egyszóval, nőjünk már fel! A sok hollywoodi film a pénzről, ez meg itt a te és a gyereked életéről szól. Különben is, ha az orvos sokat lenne ott körülöttem, akkor kezdenék csak aggódni.

4. Megfelelő origó kiválasztása.

Egyszerű, de nagyszerű tipp. "Ha nem akarsz kövérnek tűnni, állj egy még kövérebb mellé", vagyis ha úgy akarod megélni a szülésed, hogy végül is nem is volt olyan vészes, vegyél egy extrém esetet szülés előtt (pl. 20 órás vajúdás után császár egy kis komplikációval megfejelve), arra készülj fel lelkileg és jó eséllyel neked könnyebb lesz. Ha nem, legalább nem ér meglepetésként.

5. Kommunikáció.

Egész terhesgondozás alapja, de a szülés ideje alatt is nagyban tudja csökkenteni a kérdőjeleket, oldani a feszültséget. Közben is tudsz azért kérdezni, ha valami nagyon aggaszt, vagy kellemetlen. Sőt, ha egy idő után megkérdezed az orvost, hogy látja, mennyi ideig tarthat még a szülés, az segít beosztani az energiádat, könnyebben láthatod az alagút végét.

6. Empátia.

Akár az orvos, akár a szülésznő vagy akárki más ha nem úgy szól hozzád, ahogy te azt megálmodtad, mielőtt értékes energiákat pazarolnál a felrobbanásra, megsértődésre, dühre és csalódottságra, bosszú kiötlésébe, egy pillanatra gondolj bele (egyszerűbb szülés előtt), hogy létezik olyan, hogy ők a gyerek és a te egészségedet tartják szem előtt. Ennyi. Próbáld elképzelni. Lehetőleg szülés előtt.

7. Kooperáció.

Ha ennél a pontnál már kezdenél gyanakodni, hogy titkon egy multis állásközvetítő volnék, és te most épp állásinterjún vagy, megnyugtatlak. Nem kell senkit meggyőznöd, bizonyítanod, hülye játékokban részt venned, hogy te milyen kiváló csapattag vagy. Ez a te szülésed, itt az is elég kooperálás révén, ha szimplán azt csinálod, amit mondanak neked.

8. Elfogadás.

Igen, ez a legnehezebb. Most más a főnök. Most más az okos. De hidd el, rengeteg energiát nyersz, ha nem csak úgy teszel, hanem tényleg elfogadod, hogy most van, aki jobban tudja nálad a dolgokat.

9. Koncentráció.

Tudom, hogy ilyenkor egyszerre kavarog benned, hogy basszus, nem sminkeltem, nem töltöttem fel a mobilomat, (hogy lesz így facebookos poszt?), éhes vagyok, jön a fájás, zsibbad a lábam, nem mozdulhatok, eresszetek, ennyi elég volt stb. de nagyon hasznos és energia-hatékony, ha egyszerre egy dologra koncentrálsz. Légzés. Lassan ki. Mondom, lassan ki. Szem becsuk. Oxigén fel. Nyomás. Légzés.

10. Figyelem elterelése.

Ha nem jönne be az addátmagadafájdalomnak típusú tanács, akkor próbáld ki, hogy pont, hogy mindent csinálsz, csak nem a fájdalomra figyelsz. Kezet szorítasz, légzést figyelsz, számolsz magadban, ütemesen mozgatod amidet lehet, bármi jó, csak erősen arra figyelj. Naiv próbálkozás az agy becsapására, de ha csak pár fokkal is, de esik a fájdalomszint, már megérte. Nekem bejött.

11. Kis célok.

Sokkal jobb, hogy ahelyett, hogy azon stresszeled magad, hogy Úr Isten, épp most szülök, mi lesz velem, olyan célokat határozol meg, amiket könnyebb teljesíteni. Például, oké, most csak addig bírjam ki, amíg jön az orvos, onnantól már jó kezekben vagyok...vagy oké, mindjárt jön az újabb injekció, addig már csak kibírom valahogy.

12. Pihenés.

Mert megérdemled. Jól hangzik, de sajnos inkább az az igazság, hogy Pihenés! Különben nem lesz energiád. Szóval 2 fájás között használd ki, és pihenj! Relaxálj! Hunyd le a szemed...oké, nem egy wellness szálloda medencepartja, de milyen jó, hogy az ember képzelete végtelen...

13. Feladatok kiszabása.

Jól van, kicsit te is lehetsz főnök. Élvezd ki, hogy kiszabhatod, hogy melyik rokonod (már ha lehet több is a szülőszobán) mit csináljon, ki adjon nasit, inni, ki legyezzen, ki igazítsa meg a párnád. Ritka pillanatok egyike, amikor mindehhez jó képet is fognak vágni.

+ 1. Humor.

Próbáld kicsit kívülről látni az egészet (úgyis fogod látni a facebookra feltett videóból) és minden fájdalom ellenére kicsit lazán felfogni a szülést. Végtére is mi történhet? Bent semmiképp nem marad a gyerek.